Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A halász dala

A vízen úszó hordalék csak gyűlik,
elállja már a szűkös hídlyukat,
a csónakom nem ér el már falunkig,
nem tud kerülni nejlonhalmokat.

Jaj kedvesem, hogyan jutok tehozzád,
nem férek át a kis fahíd alatt,
mi lesz velünk, ha több ezer félnótás,
folyónkba dobja mind a zsákokat.

Azontúl önt belé akár ciánt is,
megannyi haltetem sodródik ím,
mi lesz velünk, ha nem fogunk ki semmit,
halászból bujdosók leszünk megint?

Hogyan viszek hajadba majd virágot,
ha tönkretesszük ezt az egy világot?